Jahve trónra lépésének ünnepe: az izraeliták nagy őszi ünnepe, melyben összeolvadt az →évkezdet, az →engesztelés napja és a →sátoros ünnep. - A babilóniaiak Bábel istenének, Marduknak a káosz fölött aratott győzelmeként ünnepelték →újév ünnepét, mely az istenség trónfoglalására és a köv. évre esedékes új rend bevezetésére emlékeztette őket. Ilyen tartalmú ünnepet Izr. fiai már Dávid és Salamon korában, tehát a →babiloni fogság előtt ismertek és ültek. Idővel eszkat. remények kapcsolódtak hozzá. - ~ adhatja azoknak a zsoltároknak az alapgondolatát, melyekben Jahve „felvonulásáról” van szó: „Fölmegy az Isten örvendezéssel, az Úr a harsona szavával” (47,6; vö. 68,25-27), ill. a Tp-ba való bevonulásáról: „Emeljétek föl fejeteket, kapuk, ősi kapuszárnyak, táruljatok” (24,7a; vö. 24,7b-10; 47,9). A „kocsid nyomában” (65,12) kifejezést „trónkocsi”-ként is értelmezték (vö. Ez 1; Zsolt 68,18: Isten kocsija), melyen Jahve, a szövetség ládája képében a →Gichon forrásától a szentélybe vonult. - Az Egyh. ~ben Krisztus megdicsőülésének, ill. mennybemenetelének előképét látja. →Isten trónja **

BL:775.